Dél-Amerikában él egy fafaj: a roppant kreatív névvel ellátott sétáló fa, amelyről azt mondják, az árnyékból a napfényre kúszik. Mítosz csupán a jelenség, vagy valóban ez az első fa, amely mozogni képes?

Aki ismeri a Vénusz légycsapója névre keresztelt húsevő növényt, esetleg látta is már rovart fogni, az nem nagyon lepődik meg azon, ha egy növény furcsán (mozgékonyan) viselkedik. Fák esetében azonban ez a jelenség egyelőre ismeretlen – vagy mégsem?

^[1]

A sétáló fa becenévre hallgató fafaj, a Socratea exorrhiza Közép- és Dél-Amerikában él, és akár 25 méter magasra is megnőhet. Törzse a föld felett néhány méterrel szétválik, és gyakorlatilag több vékony törzsként ér a talajba. Corner 1961-ben úgy gondolta, hogy ez a tulajdonsága azért alakult ki, hogy könnyedén megkapaszkodjon a mocsarasabb vidékeken is, erre azonban egyelőre nincs semmiféle bizonyíték. Bodley volt az első, aki 1980-ban kijelentette: a fa gyökerei azért ilyenek, mert tud „járni”, méghozzá akkor, ha egy másik fa vagy bármilyen nehéz objektum ráesik. Szerinte, ha ez bekövetkezik, akkor a Socratea exorrhiza új gyökereket és törzset növeszt, és gyakorlatilag „kibújik” az őt fogva tartó fa alól.

^[2]

A csodálatos sétáló fákból azóta a turizmus is profitál: a turistavezetők előszeretettel mesélik a történetet az arra kíváncsi látogatóknak. Sherry Seethaler újságíró fejti ki könyvében, a „Curious Folks Ask 2”-ben, hogy a S. exorrhiza kitűnő inspiráció lehetne a B-kategóriás horrorfilmek gyártóinak, mivel az árnyékból a fénybe mozog, méghozzá úgy, hogy új törzseket növeszt, a régieket pedig hagyja elrohadni.

^[3]

Ez azonban nem más, mint mítosz – pontosan annyira badarság, mint Bodley magyarázata. A fa nem mozog, nem is kúszik, mondhatjuk, hogy földbe gyökerezve áll egy helyben. Gerardo Avalos biológus, a Costa Rica-i Atena Fenntartható Fejlődésért Centrum igazgatója, az S. exorrhiza szakértője 2005-ös tanulmányában minden legendát eloszlat a fával kapcsolatban: bár az S. exorrhiza valóban hullajt néhány törzsdarabot időnként, ennek ellenére egy helyben marad, és nem kúszik sem a fény felé, sem az őt fenyegető, kihulló fák elől. Legfeljebb a szél mozgathatja meg kissé – vagy egy-két favágó fejsze, a fajt ugyanis gyakran használják építkezésekhez.

Forrás: Lifes’ Little Mysteries

Kapcsolódó cikkek:
Rejtélyes mozgó sziklák Írországban ^[4]
Amazónia elveszett világa ^[5]
Az orang pendek legendája ^[6]