Csaknem 600 millió éve egy vulkánkitörés hamuja temette be a legkorábbi ismert állatok “gyermekmegőrzőjét” Új-Fundlandon. Az új, részletes tanulmány a Journal of the Geological Society című folyóiratban jelent meg.
Az Oxfordi és a Cambridge-i, valamint az újfundlandi Memorial Egyetem kutatói a rejtélyes ediakara földtörténeti időből, a 635-542 millió évvel ezelőtti periódusból származó életformákat keresik: tehát azokból az időkből, amikor az első “állatok”, a komplex többsejtű szervezetek kifejlődtek – olvasható a ScienceDaily tudományos honlapon.
A talált fosszíliákról a Journal of the Geological Society című folyóirat júliusi számában jelentették meg részletes tanulmányukat a brit és kanadai kutatók. Száznál több olyan fosszíliát fedeztek fel, amelyeket a bizarr, páfránylevél alakú Rangea életformaként azonosítottak.
Ezek a szervezetek, amelyek 580-550 millió évvel ezelőtt éltek, hasonlítanak a mai tollkorallokhoz, viszont nem lehet pontosan tudni, hogy tulajdonképpen milyen életformák. Mivel a tengerek mélyén éltek, ahol nincs fény, aligha lehetnek növények, ugyanakkor nem mindenben felelnek meg az állati lét kritériumának sem. Vélhetően a fura, páfrányszerű alakjuk segíthette oxigénellátásukat vagy élelemszerzésüket, de rejtélyes módon már nem fordulnak elő az 542-488 millió évvel ezelőtti kambriumi földtörténeti időszakban.
Mint a kutatók a lelettel kapcsolatosan rámutattak, valóságos “gyermekmegőrzőről” van szó. “A fosszílizálódott ‘bébik’ hossza alig éri el a 3 centimétert, de akad közöttük parányi, mindössze 6 milliméteres is, vagyis mindegyikük a felnőtt egyedeknél sokszorta kisebb” – közölte a tanulmány szerzőinek egyike, Martin Brasier, az Oxfordi Egyetem professzora, aki szerint 579 millió évvel ezelőtt a víz alatti “óvodát” elönthette egy közeli tűzhányó Pompeji-típusú vulkánkitörésének hamuja.
Alexander Liu, a Cambridge-i Egyetem kutatója kifejtette, hogy a juvenilis egyedek rendkívül jó állapotban maradtak fenn. A kövületek a fosszíliákat tartalmazó üledékkőzetek legmélyebb rétegeiből kerültek elő, vagyis a legkorábbi állati életformák maradványairól van szó. “A leletek alátámasztják azokat a feltevéseket, amelyek szerint az élet körülbelül 580 millió évvel ezelőtt született meg a Földön. Amennyiben ezek a balsorsú páfrányszerű egyedek megérték volna a felnőttkort, testhosszúk elérhette volna akár a két métert is” – hangsúlyozta.
Brasier szerint folytatják a kutatásokat, hogy megkíséreljék megállapítani, mikor jelentek meg először ezek a rejtélyes életformák.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink:
A “kaszáló” gyík Alaszkában is honos lehetett
“Mókusszerű” dinoszaurusz
Melegvérűek voltak a dinoszauruszok?
Ausztráliában is éltek szarvas gyíkok
