Az egyiptomi kikötővárost nem véletlenül építették oda és úgy, ahogy: Nagy Sándor, az építtető születésnapján pontosan fő sugárútja végén kel fel a nap. Ezzel Alexandria prototípusa lehet a hellén királyvárosoknak.

Olasz kutatók az Oxford Journal of Archaeology folyóiratban publikált tanulmánya ^[1] szerint az ókor egyik legjelentősebb városa, a Nagy Sándor (Kr. e. 356-323) építtette Alexandria mesteri tervezés és kivitelezés eredménye. A Nagy Sándor-kultusz legfőbb bizonyítéka, hogy Alexandria sugárútja, a Kanópusz út az uralkodó  születésnapján pontosan a felkelő nap felé mutat.

Tipp: Az ókori világ hét csodája ^[2]

Alexandriát Kr. e. 331-ben építtette Nagy Sándor, azaz III. Alexandrosz makedón király. A város, a legszebb és legnagyobb az uralkodó által alapítottak közül, később Egyiptom legfontosabb településévé nőtte ki magát. Hihetetlen precizitással és pontos tervekkel készítették már a kezdetektől, ennek köszönhetően Alexandria Nagy Sándor hatalmának jelképévé vált. A település eredeti, rácsos szerkezete még ma is fellelhető, annak ellenére, hogy azóta sokszor átépítették.

A fő sugárút, amely az ókori város központját jelentette, most is könnyen felismerhető: a Kanópusz út kötötte össze a települést a Pharos-szigettel – ezen állt egykor a világ hét csodája közé sorolt világítótorony is, amelyet a Kr. e. 3. században I. Ptolemaiosz Szótér uralkodása alatt Szósztratosz épített; nyolcemeletes és 160 méter magas volt, fénye 300 sztadionnyira (50–60 km) látszott a tengeren. Sőt, a sugárút nyugati vége Soma utcájába torkollik, amely a legendák szerint Nagy Sándor sírhelyét rejti…

^[3]

Alexandria, az egyes számmal megjelölve a Kanópusz út (Luisa Ferro)

A Milánói Műszaki Főiskola kutatói, Giulio Magli és Luisa Ferro úgy gondolják, hogy furcsa szabályosságot találtak a város fő sugárútja, a Kanópusz út és a felkelő nap mozgása között. Számos asztronómus és régész vallja, hogy – csakúgy mint Alexandria esetében – rengeteg római és görög város a legjobb helykihasználás és praktikusság elve mellett leginkább csillagászati, ezzel együtt vallási szempontok alapján épült. Magli és Ferro is ezt próbálja bizonyítani.

Tipp:  Meteoritból faragták az istenszobrot ^[4]

Itt van például az egykor a Kanópusz út két végén álló kapu, amelyet Achilles Tatius épített, és amelyeket a Nap és a Hold kapujának neveztek el. Az elhelyezkedéséből adódó logikus elrendezés is hibádzik: a Kanópusz út például nem párhuzamos a partszakasszal, ahogyan a klasszikus építészeti szokások megkívánnák.

“Alexander születésnapján szinte teljesen pontosan követte a nap a Kanópusz út vonalát” – nyilatkozta Magli a Discovery News weboldalának, hozzátéve, hogy a felismert szabályosságok segíthetnek megtalálni Nagy Sándor elveszett sírját.

^[5]

Régi térkép a legendás városról

A két olasz kutató pontos méréseket végzett a nap mozgásával és a város utcáinak helyzetével kapcsolatban. Megállapították, hogy az akkor használatos Julián naptár szerinti július 20-án, azaz Nagy Sándor születésnapján (ekkor még nem számolták a szökőéveket) pontosan a Kanópusz út keleti végén kel a nap. A jelenség nagyjából május 22-ig volt szembetűnő, addig a nap csupán elenyésző mértékben, szabad szemmel szinte láthatatlanul araszolt észak felé.

Tipp: Újabb egyiptomi piramisok? ^[6]

Mivel a Föld pályája nem tökéletes, a Nap máshogy mozog az égen, ezért ma már kevésbé látszik az egyezés. “Néhány napos eltéréssel a jelenség azonban még ma is élvezhető” – nyilatkozta a Discovery-nek Magli.

^[7]

A világ hét csodájának egyike: az alexandriai világítótorony

Magli és Ferro számítógépes programmal rekonstruálták a nap égi útját július 20-án – kiderült, hogy nagyjából fél fokos eltéréssel végigköveti a Kanópusz út vonalát. Sőt, ebben az időszakban a Regulus, az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, azaz a királyok csillaga is ezen az útvonalon mozgott. Az ókori egyiptomiak az égitestet az életet adó nílusi áradás idejének előrejelzésére használták a Szíriusszal együtt, már i.e. 3000 körül.

Főkép: Johann Bernhard Fischer von Erlach – Az alexandriai világítótorony