A kozmikus “mérföldkövek”, a különösen fényes, úgynevezett 1a típusú szupernóvák eredetét fejtették meg amerikai csillagászok, akiknek tanulmánya az Astrophysical Journal című folyóiratban jelenik meg.
A csillagászok évtizedek óta próbálják megfejteni az 1a típusú szupernóvák eredetét, amelyek ötmilliárdszor fényesebbek mint a Nap: a könnyen észlelhető égitestek segítségével figyelik meg, mérik az univerzum gyorsuló tágulását – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
Tipp: Minden eddiginél távolabbi galaxist sikerült felfedezni
Az már régóta tudott, hogy az 1a típusú szupernóvák kettős égitestrendszerekből származnak, amelyekben az egyik csillag egy másik körül kering. A főszereplő egy halott csillag masszív maradványa, egy úgynevezett fehér törpe. Az idők folyamán a fehér törpe rétegenként “lefejti” társáról a gázokat és porokat, behabzsolva az anyagot. Mindez addig folytatódik, míg instabillá válik és fel nem robban. A “szenvedő” társ “személyazonossága” viszont eddig ismeretlen volt, nem lehetett tudni, hogy egy másik fehér törpe vagy egy Nap-szerű csillag, esetleg egy óriáscsillag esik-e áldozatul.
A vizsgálatokat az Ohiói Állami Egyetem nagy binokuláris teleszkópjára szerelt rendkívül érzékeny színképelemző műszerrel (MODS – Multi-Object Double Spectrograf) végezték. A MODS a csillagok fényének frekvenciáját és intenzitását méri, amelyek vegyi összetételüktől függően, más és más hullámhosszon “sugároznak”. A Nap, amely javarészt hidrogénből áll, más hullámhosszon ragyog, mint egy főleg héliumból álló csillag.
Tipp: Árva bolygót találtak
Az Ohiói Állami Egyetem asztronómusai az elmúlt húsz év legfényesebb szupernóvájának, a Szélkerék-galaxisban, 21 millió fényévre lévő 2011fe katalógusjelű objektumnak a fényét vizsgálva kiderítették, hogy alig tartalmaz hidrogént. Ez azt jelenti, hogy áldozatul esett társa szintén egy fehér törpe volt. “A naptömeg 0,1 százalékának megfelelő hidrogént tartalmaz, ami arra utal, hogy a társa is alig rendelkezett hidrogénnel, vagyis egy másik fehér törpéről van szó” – magyarázta Ben Shappee, a tanulmány vezető szerzője.
Forrás: MTI
