Az ausztrál esőerdők titokzatos uralkodója a kazuár, amely közös rokonságot mutat a stucc-cal és az emuval: ember nagyságúra is megnőhet, és akár 70 kg-t is nyomhat. Élettere folyamatosan szűkül, így e csodálatos ausztrál nagy madarat ma már veszélyeztetett fajként tartják számon.
Észak-Ausztrália sűrű és szövevényes esőerdeiben – nem messze a híres cairnsi üdülőhelytől – található még néhány sisakos kazuár (Casuarius casuarius), de helyzetük egyre aggasztóbb. Életterük rohamosan szűkül, és ezzel életfeltételeik folyamatosan romlanak. Ráadásul a vadászkutyák is gyakran tizedelik őket, és sajnos az sem ritka, hogy a figyelmetlen autóvezetők miatt – méltatlan módon – az autóutakon pusztulnak el. Ezért is helyeztek ki Ausztrália számos útjára figyelmeztető táblákat, amelyek felhívják a veszélyt a „kóborló” nagy madarakra.
A sisakos kazuár a struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe, a kazuárfélék (Casuariidae) családjába tartozó faj, amely rokonságot mutat az emuval és a nanduval.
Röpképtelen madár, az esőerdők talaján „bóklászva” keresi táplálékát. Főleg talajra hullott gyümölcsökkel táplálkozik, de nem veti meg az apróbb hüllőket, dögöket sem, sőt a gombát is kedveli. A gyümölcs és fák terméseinek fogyasztása miatt a kazuárok igen fontos szerepet töltenek be a növények terjesztésében, ugyanis az emésztőcsatornájukon áthaladó magvak ideális „táptalajra” hullanak. A szakemberek eddig több mint 20 olyan esőerdei növényfajt határoztak meg, amelyek magja csak akkor indul csírázásnak, ha előtte áthaladt egy kazuár bélrendszerén. Erre kiváló például az ausztráliai Ryparosa kurrangii fa is.
A kazuárok általában egyedül élnek a maguknak választott territóriumban. Ha két kakas találkozik, hevesen viaskodnak egymással, de ha nőstény és hím kerül egymás útjába, akkor általában a hím szokott meghátrálni. A kazuár általában félénk, barátságos állat, azonban ha megriasztják vagy ingerlik, rendkívül agresszívvé válhat, ilyenkor képes még az emberre is rátámadni. Masszív – lábujjain karmokkal – lábai igazi harci „fegyvernek” bizonyulnak az összetűzések során.
Tekintélyparancsoló méretekkel rendelkezik: egy kifejlett hím a 165m magasságot is elérheti, és akár 70 kg-ot is nyomhat. Különleges járás jellemzi, általában nem egyenesedik ki, hanem „görnyedt” testtartásban lépked táplálék után kutatva.
A fején található különleges sisak – erről kapta az állat a nevét – formájú szarukinövés megóvja fejét a sűrű aljnövényzetben a felcsapódó ágaktól, gallyaktól. Két húsos, nyaki bőrlebenye még különlegesebbé teszi a madarat. Nyaka csodálatos színekben pompázik a pirostól a lilán át a narancssárgáig. Reméljük, sokáig gyönyörködhet még az emberiség e lenyűgöző nagy madár látványában.
Képek: australiangeographic.com.au, commons.wikimedia, de.academic.ru
Kapcsolódó anyagaink:
A krokodilok alkalomadtán „vegák” is
Agykárosító szopornyica terjed az amuri tigrisek között
A híres kasmíri gyapjú okozhatja a hópárducok vesztét
