A svéd főváros Djurgarden szigetén található Skanzen idén is várja látogatóit a január 6-ig nyitva tartó karácsonyi vásárban. Az ünnep fénypontjaként Luca énekkel ébreszti az embereket égő gyertyakoszorúval a fején.

A Luca fesztivált egész Svédországban megrendezik. A Skanzenban található Seglora templomban ilyenkor körmenetet és koncertet szerveznek. A fiatalokból álló lánykórus tagjai hófehér köpenyben, cipő nélkül hófehér zokniban vonulnak végig a padsorok között. Élükön Luca vezeti őket kezében fehér égő gyertyával, fején pedig égő gyertyakoszorúval. A hagyomány szerint Luca a téli napforduló előhírnökeként hozza el a világosságot az emberek otthonaiba, és fénnyel, énekkel ébreszti a svédeket. A régi naptár szerint ugyanis december 13-án volt az év leghosszabb éjjele. A Luca név a lux szóból ered, amely magyarul fényt jelent.

^[1]

A stockholmi Skanzen volt a világon az első szabadtéri néprajzi múzeum, amely a 19. század végén nyitotta meg kapuit. A harminc hektár nagyságú területen százötven épületet állítottak fel, amelyek mind különböző korokból és Svédország különböző területeiről származnak. A lakóházakon kívül többek között patikát, kovácsműhelyt, postahivatalt, üvegfújót, templomot és pékséget is találhatunk. Mindegyik egy letűnt kor mindennapjaiba enged bepillantást, és azt a kultúrát hivatott megmenteni az utókor számára, amely az ipari forradalom kirobbanása után kezdett eltűnni.

Hagyományos karácsonyi vásárt 1903-ban kezdtek el szervezni a Skanzen területén. A tradícionális jelleg azonban nem csak a színhelyet szolgáltató épületekre vonatkozik. A vásárban csak olyan ételeket ehetünk, amelyeket száz évvel ezelőtt is megkóstolhattunk volna. A rénszarvaskolbászon, kecskesajton, kovásztalan kenyéren és erdei bogyós gyümölcsökből  készült forró italon, a Glögön kívül a legérdekesebb étel a vízből, lisztből és szalonnából készült palacsintaszerű lepény, amelyet faszénen sütnek ki a szalonna zsírjában, és elsősorban a téli hidegben fizikai munkát végző férfiak fogyasztották.

^[2]

A hagyományok megőrzését és azok bemutatását olyan komolyan veszik a svédek, hogy a vásári árusok és a lakóházakban, épületekben dolgozók is mind a régmúlt ruháit viselik. Nem láthatunk sehol manapság igen elterjedt gázmelegítőket, helyette itt-ott tűzrakóhelyek gondoskodnak arról, hogy a turisták a téli hidegben felmelegedjenek. Az embernek olyan szürreális érzése támadhat, mintha a múltba csöppenne vissza. Megismerkedhetünk a kovácsmesterség rejtelmeivel és a házi sörfőzés egyes lépéseivel is. A karácsonyi sörfőzésnek itt nagy hagyományai vannak: az általában szegfűszeggel ízesített nedű Svédország szerte megtalálható a különböző sörházak Julöl kínálatában.

^[3]

Képek: prince.org, mynewsdesk.com, globalcool.org, azhfoto.blogspot.com

Kapcsolódó anyagunk:

Különleges karácsonyi hangulat Salzburgban ^[4]