Tekintélyes fekete lyuk uralja az Orion-köd központját – e felfedezés végre magyarázatot ad arra, hogy milyen erő tartja egyben a Trapéz-csillaghalmaz szabálytalan, gyorsan forgó “egyedeit”.
A felfedezésről egy nemzetközi kutatócsoport a The Astrophysical Journal legújabb számában közölt tanulmányt.
Tipp: Jön az SMS, ha közel az ISS
Az Orion-köd (M42-M43, NGC 1976) két fényes csillagközi gázfelhő az Orion csillagképben, nagyon közel egymáshoz, részben egybefolyva. A felhő mélyén új csillagok születnek az összesűrűsödő gázból, látható egy fiatal csillagokból álló halmaz is: a Trapéz.
Az 1-2 millió éve alakult csillaghalmaz meglehetősen szokatlan tulajdonságokkal rendelkezik. Tagjai olyan sebesen forognak, mintha szerteszét akarnának repülni. A halmazban “felülreprezentáltak” az alacsony tömegű csillagok, a néhány “nehézsúlyú” csillag pedig különösen gyorsan forog – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
Az Orion-köd: a fekete lyuk valahol a négy fényes csillag között található (NASA)
“Ezek a tulajdonságok megdöbbentették a csillagászokat, hiszen sehogyan sem illeszkedtek a csillagok képződésével és eloszlásával kapcsolatos elméletekbe” – hangsúlyozta Holger Baumgardt, a Queenslandi Egyetem asztrofizikusa, a tanulmány társszerzője.
A kutatócsoport megalkotta az Orion-köd halmazának komputeres modelljét, a sűrű intersztelláris gázfelhőt, amelyben “helyes” arányban voltak alacsony és nagytömegű csillagok, ezután kiszámították a rendszert alkotó napok mozgását. A modell tanúsága szerint, ahogy a gáz kifelé áramlott a halmazból, ki lettek “golyózva” a legmasszívabb csillagok, míg mások a középpont felé lökődtek, ahol összeütköztek a centrumban lakozó napokkal. Egy bizonyos ponton a masszív csillagok instabillá váltak és belezuhantak a fekete lyukba, amelynek tömege a Napunk kétszázszorosa. A fekete lyuk gravitációs ereje tartja egyben a halmaz csillagait.
Tipp: Négyes csillagrendszerhez tartozó bolygót fedeztek fel
“Egy ilyen masszív fekete lyuk a +közelben+ fantasztikus lehetőségeket biztosít e rejtélyes objektumok intenzív kutatására” – emelte ki Pavel Kroupa, a Bonni Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.
Forrás: MTI
Fotók: NASA
