Időszaki kiállítás nyílt a Fővárosi Állat- és Növénykertben az intézmény száz évvel ezelőtti újjáépítésének centenáriuma alkalmából pénteken, emellett megkezdődött a Régi Állatkertek Világtalálkozója elnevezésű konferencia.
A centenáriumi kiállítás az egykori barlangmozi helyén kialakított barlangteremben várja a látogatókat május 20-tól június közepéig. A kiállításon korabeli dokumentumok, fényképek segítségével idézik fel az 1909 és 1912 között zajló nagy átépítés időszakát. Az érdeklődők megismerhetik, hogy milyen volt száz évvel ezelőtt az újjászületett állatkert, szó esik a teljes átépítés előtti állapotokról, a tervezési és építési folyamatról. A kiállítás bemutatja, hogyan népesültek be az állattartó terek és utána hogyan teltek az állatkert életének korabeli hétköznapjai. A tárlat megemlékezik Lendl Adolf zoológusról, az átépítés szakmai irányítójáról is, aki az átépítés után 1919-ig igazgatóként irányította az intézményt.
A kiállítás anyagának összeállításához Budapest Főváros Levéltára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a BTM Kiscelli Múzeuma, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlési Könyvtár nyújtott segítséget – ismertette Persányi Miklós, az intézmény főigazgatója pénteken a megnyitón.
Pénteken és szombaton tartják a Fővárosi Állat- és Növénykertben a Régi Állatkertek világtalálkozóját. A szakmai eszmecserén 5 kontinens 18 országából 27 régi állatkert mintegy félszáz vezető munkatársa vesz részt. A kiállítás és a konferencia közös nyitó eseményén Jörg Junhold, az Állatkerti Világszervezet (WAZA) elnöke – egyben a Lipcsei Állatkert igazgatója – is beszédet mondott.
Az állatkert régen
A városligeti intézmény történetét idézte fel Tarlós István főpolgármester. Mint mondta, az 1866. augusztus 9-én megnyílt Pesti Állatkertet történetének első évtizedeiben közhasznú magántársaság működtette. Ez a társaság azonban 1907-re csődbe jutott, így ifjabb Andrássy Gyula belügyminiszter javaslatára a kert működtetését Budapest Székesfőváros vette át. A nyilvános árverésen több mint 51 ezer aranykoronáért vásárolta meg a meglévő állatokat és épületeket, majd a városatyák életre hívták az Állatkertépítő Bizoottságot, hogy kidolgozzák egy új állatkert tervét. A nagyszabású tervek 1909-re készültek el, s a város vezetése olyan jónak találta azokat, hogy megvalósításához az eredetileg erre szánt 1,2 millió aranykoronás költségvetést felemelték 4 millió aranykoronára.
A műszaki munkálatok irányítója Neuschloss Kornél műépítész, műegyetemi tanár volt. A Főkaput és az Elefántházat ő maga tervezte díjmentesen, az állatházak többségének megtervezésével Kós Károlyt és Zrumeczky Dezsőt bízta meg. Az ő terveik alapján épült például a Bivalyház, a Zsiráfház, a Majomház, a Fácános és a Madárház is. A gyűjteményi koncepciót az éppen 150 esztendeje született zoológus, Lendl Adolf dolgozta ki.
Az építkezés maga 1909-től 1912-ig tartott. Az újjászületett állatkertet 1912. május 20-án gróf Serényi Béla földművelésügyi miniszter és Bárczy István főpolgármester nyitotta meg újra a nagyközönség előtt.
Ezen a napon nyílt a VII. Magyarországi Nőszirom Kiállítás is, melyet péntektől vasárnapig láthatnak a látogatók.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkek:
Orchidea manó
Miskolcon él a világ legidősebb Mayotte-makija
Dél-amerikai tapír született a debreceni állatkertben
A foltok árulkodnak a zsiráf életkoráról
Zsiráf született a fővárosi állatkertben
Elsőként született Magyarországon csupasz turkáló
