A Tejútrendszer és az Androméda-galaxis frontálisan ütközik körülbelül négymilliárd év múlva, majd további kétmilliárd év múlva egyetlen hibrid csillagvárossá olvad össze – jelentette be a NASA.

Régóta ismert tény, hogy a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis (M31) egymás felé száguld óránként 400 ezer kilométeres sebességgel. A csillagászok azt is gyanították, hogy a két csillagváros évmilliárdok múlva egymásba ütközhet, ám mindez csupán az elmélet szintjén maradt, hiszen senki sem mérte meg az Androméda érintőirányú (tangenciális) mozgását – olvasható a Space.com ^[1] űrkutatási hírportálon.

Roeland van der Marel, a baltimore-i Űrteleszkóp Tudományos Intézet (Space Telescope Science Institute) kutatója munkatársaival hét éven át elemezte a Hubble által az Androméda-galaxis kiválasztott régióiról készített felvételeket, ezek alapján képesek voltak meghatározni a csillagváros tangenciális mozgását. Számításaik szerint a két galaxis frontálisan ütközik majd.

“Az Androméda egyenesen felénk tart” – hangsúlyozta Roeland van der Marel.

^[2]

Az ütközés 3,75 milliárd év múlva történik meg, a teljes összeolvadás pedig 6 milliárd év múlva következik be. Az új galaxis nagy valószínűség szerint elliptikus lesz, vagyis eltűnnek a Tejútrendszer jellegzetes csillagkarjai. Mint a kutatók megjegyzik, galaxisunk 13,5 milliárd éves történetében még soha nem fordultak elő ilyen drámai események.

“Nyilvánvalóan voltak kisebb ütközések, összeolvadások, ám ilyen hatalmas nem fordult elő” – mutatott rá Rosemary Wyse, a Johns Hopkins Egyetem csillagásza, aki nem volt részese a kutatásnak.

Az ütközés és az összeolvadás nem jelent valós veszélyt a Földre vagy a Naprendszerre, ugyanis az egyes csillagokat és egyéb égitesteket hatalmas távolságok választják el a két galaxisban. Mindazonáltal a Naprendszer új pozícióba kerül az új galaxisban, távolabb lesz annak magjától. Teljesen átalakul 3,75 milliárd év múlva a Földről látható csillagtérkép is.

“Mostantól számított 7 milliárd év múlva az új elliptikus galaxis magja, amelyet az amerikai kutatók Milkomedának neveztek el, dominál majd az éjszakai égbolton” – hangsúlyozta Roeland van der Marel.

Forrás: MTI
Főkép:  ESO/Y. Beletsky

Kapcsolódó cikkek:
Meteoritokból származhat a Mars légkörében lévő metán ^[3]
Nem is olyan távoli a kereskedelmi űrutazás? ^[4]
Újabb bizonyíték a gammasugárzás és a fekete lyukak kapcsolatáról  ^[5]