Visszafordíthatatlan károkat okozna az amuri tigrisek és leopárdok élőhelyében az Oroszország távol-keleti vidékére tervezett fölgáz-cseppfolyósító üzem – figyelmeztetnek orosz környezet-és állatvédők.

A Primorje, vagyis a Tengermelléki terület Haszanszkij járásában a ritka nagyvadak természetvédelmi parkokban élnek. Az üzemet viszont azok mellett építenék föl, és emiatt a park elveszítheti nemzetközi státusát, mint bioszféra rezervátum és mint etalon – panaszolta az Interfax orosz hírügynökségnek Borisz Preobrazsenszkij tudományos szakértő, ökológus.

Tipp: Állat-barátok ^[1]

Szerinte az Amur-öböl partjára tervezett ipari üzem és az arra közlekedő tartályhajó-forgalom a fésűkagylók, tengeri uborkák, garnélarákok, lazacok populációjára és a halászatra egyaránt veszélyt jelentene.

^[2]

Az ökológus arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz távol-keleti Tengermellék déli része egyben üdülésre, kikapcsolódásra kiválóan alkalmas terület. Az egész régióban és Szibériában nincs hozzá hasonló fürdőhely.

A földgáz-cseppfolyósító üzem a Narva-öböl nevű üdülőövezet területén, az úgynevezett Lomonoszov-fokon épülne fel. Az engedélyt a múlt csütörtökön adta ki a Tengermelléki terület vezetése.

Tipp: Ide utazz, ha állatlesre mennél ^[3]

A beruházó, a Gazprom orosz állami gázóriás több területet is figyelembe vett, de a legalkalmasabbnak a neves orosz tudósról, Lomonoszovról elnevezett földfokot találta. Egyebek között a jó megközelíthetőség miatt.

A földgáz-cseppfolyósító üzem építését három szakaszban tervezik. Az első szakasz 2018-ra készül el.

^[4]

Az orosz távol-keleti Tengermellék a Földön az egyetlen hely, ahol szabadon él az amuri, vagy távol-keleti leopárd. A kipusztulás szélén álló ritka nagyvadból mindössze 50 él a térségben. Az erdőirtás, a gyakran pusztító erdőtüzek, az útépítés és vezetékek lefektetése miatt az utóbbi ötven év alatt a Tengermelléki terület délnyugati részén több mint kétszeresére csökkent a leopárdok élőhelye. A legnagyobb gondot a tűlevelű erdők területének csökkenése jelenti.

Forrás: MTI
Képek: Wikipédia