Idegen naprendszer rejtőzködhet a mindössze százötven fényévnyire lévő Hyádok (Méhkas) nyílthalmazban.

A Méhkas a Földhöz legközelebbi halmaz, a tudósokat pedig már régóta foglalkoztatja, hogy e csillagok némelyike rendelkezik-e bolygókkal – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon ^[1].

Ben Zuckerman, a Los Angelesi Kaliforniai Egyetem (UCLA) professzora kutatócsoportjával azt fedezte fel, hogy egy fehér törpe légköre a Hyádok-halmazban “szétporladt” aszteroidákról származó anyaggal szennyezett, amelyet a haldokló csillag körüli pályára “szippantott be” a gravitáció. Mint a UCLA professzora rámutatott, ez a por arra utal, hogy nagyobb égitestek, exobolygók, esetleg egy komplett bolygórendszer is keringhet a fehér törpe körül.

Tipp: Aszteroida és üstökös-öv két közeli csillagszomszédunk körül ^[2]

Mint a tudós kifejtette, általában a fehér törpék légköre viszonylag “tiszta”, mivel a nehéz elemek a “szívében” összpontosulnak, az atmoszférába csupán a héliumhoz, vagy hidrogénhez hasonlatos könnyű elemek jutnak ki.

A UCLA kutatócsoportja a Hawaii Keck Obszervatórium igen érzékeny spektrométerét (színképelemzőjét) alkalmazva mutatta ki a fehér törpe légkörében a kalciumot.

“A kalciumra azért esett a választásunk, mert ezt az elemet a legkönnyebb észlelni e csillagok légkörében” – magyarázta Ben Zuckerman.

Tipp: Kisbolygóbányászat segítheti az emberiség “kirajzását” ^[3]

John Debes, a baltimore-i Space Telescope Science Institute (Űrteleszkóp Kutatóintézet) asztrofizikusa viszont azt bizonyította be, hogy a por aszteroidákról származik, összehasonlítva a kutatócsoport legújabb megfigyeléseit a korábbiakkal.

Ben Zuckerman magyarázata szerint nagy bolygók gravitációja megváltoztathatja az aszteroidák pályáját, közelebb lökve őket egy fehér törpéhez.

“A kisbolygóknak nem kell feltétlenül ütközniük a haldokló csillaggal, elég, ha a fehér törpe árapályerejének hatósugarába kerülnek, amely szétszaggatja az aszteroidákat.

Tipp: Az Apophis kisbolygó a feltételezettnél “testesebb” ^[4]

Az elporladt aszteroidák maradványai új pályára kerülnek, új bolygórendszer alapanyagául szolgálva. Megfigyelései és statisztikai elemzés alapján Ben Zuckerman úgy véli, hogy a fehér törpék legalább negyedének légköre szennyezett lehet az aszteroidák befogott porával.

A nyílthalmaz csillagok olyan csoportja, amely egy közös csillagközi gázfelhőből alakult ki, és tagjai még mindig laza gravitációs kapcsolatban állnak egymással. Többnyire csillagközi gáz- és porfelhők környezetében találhatóak, csillagaik száma a néhány tucatnyitól a néhány ezerig terjedhet. A Tejútrendszerben mintegy 1000 nyílthalmaz ismert, de a teljes szám ennek a tízszerese lehet.

Tipp: A NASA a Hold pályájára húzna egy aszteroidát ^[5]

A fehér törpe a csillagfejlődés egyik – asztrofizikailag jól behatárolható – végső stádiuma.

Forrás: MTI
Főkép: NASA-JPL / Caltech / T. Pyle (SSC)