A legrejtélyesebb, legősibb építmény Európában. Nem tudhatjuk kik építették és milyen megfontolásból, de a folyamatos feltárások újabb felvetéseket és tényeket állítottak az érdeklődés fókuszába a Stonehenge Riverside Project jóvoltából.
Ásatások során bizonyítékot találtak arra, hogy a létesítmény eredete i.e. 7500-ra nyúlik vissza, közel ötezer évvel későbbre, mint azt korábban gondolták. Az Open University régésze, David Jacques által vezetett ásatást kevesebb, mint egy mérföldre a megalitikus kövektől, a Vespasianus Camp területén folytatták. A kormeghatározás során kiderült, egy állandó település és lakóközösség élt ott i.e. 7500 és i.e. 4700 között. „A csapat valószínűleg megtalálta azt a közösséget, akik a Stonehenge első szobrát alkották” – nyilatkozta a Stonehenge Riverside Project vezetője a BBC-nek. A kutatók szerint a mezolit (közép kőkorszak) és a neolit (új kőkorszak) korabeli leletek alapján is alátámasztható kormeghatározásuk.
David Jacques
David Jacques még 1999-ben – jóval a mostani említett expedíció előtt -, légi felvételeket készített a helyszínről, és felfedezett egy természetes forrást, amely oda vonzotta az állatokat. „Megtaláltuk az állatok egész évben használt vízforrását… mindezt átgondolva arra a következtetésre jutottam, hogy ahová a vadon élő állatok odatalálnak, oda az emberek is.” – magyarázta elméletét Jacques. Mindenképpen jelentős felfedezésről van szó, hiszen megtalálták Északnyugat-Európa legfontosabb mezolit korú lelőhelyét.
Kapcsolódó anyagok:
Újabb elmélet Stonehenge-ről
Öt újabb elmélet a Stonehenge-ről!
Rejtélyes kőépítményt találtak a Kineret-tó mélyén
