A Kréta szigetén található szurdokvölgy már az ókori Hellász idején is lenyűgözte páratlan szépségével a helyieket. Ma turisták százai látogatják naponta, és koptatják köveit, míg fel nem bukkan a tenger a sziklafalak mögött.
Szamaria Európa egyik legnagyobb és legvadabb szépségű szurdokvölgye, amely a görög Kréta szigetén található, ahol már ötezer éve is fejlett civilizáció létezett. A páratlan szépségű sziget nyugati területén, Chania városától délre fedezhetjük fel a meredek sziklafalak által csipkézett mediterrán vidéket. A szurdokvölgy tizennyolc kilométer hosszú, legtágasabb területe háromszáz méter széles, legkeskenyebb része pedig mindig árnyékos, a Vaskapu ugyanis csak három méter széles. Az ösvény fölé itt-ott ezer métert is elérő sziklafalak tornyosulnak, melyeken kecses könnyedséggel ugrálnak Kréta hegyi vadkecskéi, a kri-krik. A sziget lakói abban hisznek, hogy ezek az állatok a krétai lélek megtestesítői és a helyiek szabadság iránti szeretetének szimbólumai. Valaha az egész szigeten előfordultak, mára azonban a szurdok területére szorult vissza az élőhelyük. A hímek inkább magányosan ugrándoznak a meredek hegyoldalon, a nőstények pedig kis csapatokat alkotnak. A szurdok távoli sziklacsúcsain még fészkel néhány krétai sas is, melyek veszélyt jelentenek a kri-krik kicsinyeire is. A nagytestű, vöröses színű vadmacskák szintén széttéphetik az elkóborolt kis kecskéket, egyedszámuk azonban jelentősen lecsökkent az elmúlt időben.
A szurdokba Xiloszkalonál érdemes leereszkedni, ahol ciprusok szegélyezik utunkat. A túrát öt-nyolc óra alatt tehetjük meg, nem érdemes azonban átrohanni a természetvédelmi területen, inkább lassabban haladjunk, hogy legyen idő megcsodálni páratlan szépségét is. A legmeredekebb rész után jutunk le Szamaria faluba. A templomtornyot már messziről lehet látni, a falu mára azonban már elhagyatott, de néhány ház a mai napig árulkodik a szurdok védőburkában folyt életről. Régen úgy hitték az emberek, hogy Szamaria teljesen lakatlan volt, valójában azonban fejlett termelési tevékenységet folytattak a hely lakói. Hajóépítéshez kitermelték a faanyagot, a vadkecskék szarvából késeket, kemény bőrükből cipőtalpat készítettek, és a méztermelés, valamint a méhviasz készítése is jelentős volt a környéken.
A szamariai házcsoport után már egyenes út vezet a tengerpartig, és az éttermekkel teli, turistákra épülő kis faluban, Agia Roumelliban megpihenhetünk. A szurdok területét 1962-ben nemzeti parkká nyilvánították. A görög kormány és az Európai Unió is többször díjazta már a területet a tiszta természet diplomájával.
Képek: samaria.gr
Kapcsolódó anyagok:
Szellemvárosok Európában – Spinalonga
Földrengés pusztította el a mükénéi ókori görög kultúrát?