Egy legenda nyomában: Voltak-e magyarok a Titanicon?

Minden idők leghíresebb óceánjárója, az RMS Titanic tragédiájának századik évfordulója alkalmából a hazai sajtóban megjelent néhány cikk név szerint is megemlékezik a Titanic állítólagos magyar áldozatairól és túlélőiről. Mint a The Explorer Society expedíciós alelnöke, és egy tervbe vett magyar Titanic misszió lehetséges tagja, hosszú időt töltöttem a hajó történetének kutatásával. A centenárium inspirált arra, hogy alaposan átnézzem a rendelkezésre álló dokumentumokat a legendás óceánjáró „magyar szálait” keresve. E kutatások eredményeként, a „mítoszromboló” kevéssé hálás szerepét is felvállalva csak annyit állapíthattam meg a bizonyosság szintjén; nincs semmiféle elfogadható adat vagy bizonyíték arra nézve, hogy akár csak egyetlen magyar nemzetiségű utasa, vagy alkalmazottja is lett volna a Titanicnak.

Magyar nevek a Titanic-legendáriumban

A különböző hazai források különböző neveket említenek. Azonban szinte az összes, az állítólagos magyar utasokat név szerint is megemlítő forrásban közös a soproni illetőségűnek tudott Kisik Antal és felesége, valamint öccse, Kisik Vince és annak 18 éves leánya, Kisik Mária nevének közlése. Érdekes módon Kisik Antal házastársának sehol sem szerepel a leánykori, de még a férjes neve sem. További rendszeresen visszatérő név a szintén soproniként emlegetett Hoffer Lujza, valamint Reischl Mátyás. Utóbbit az RMS Titanic egyetlen magyar alkalmazottjaként szokták megemlíteni. Szórványosabban ugyan, de más egyéb állítólagos magyar Titanic túlélők nevével is találkozhatunk, így többek között dr. Cirbusz Géza egyetemi tanár, Horváth Dénes egyetemi hallgató, Baghy Irma, valamint dr.Veress Zoltán neveivel.

Magyar alkalmazott(ak) a Titanicon?

Az egyik igen népszerű hazai hiedelem szerint, a Titanic fedélzetén játszó híres zenekarnak szintén volt magyar tagja. Ez a romantikus, de minden alapot nélkülöző hamis legenda szinte szóra sem érdemes. A zenészek neve hősies kitartásuk miatt, a Titanic-katasztrófa legismertebb áldozatainak a nevével együtt maradt fenn az utókor emlékezetében. Talán említsük meg valamennyiüket, megérdemlik!

Wallace Henry Hartley (1878-1912) angol hegedűművész, a zenekar vezetője,
Theodor Ronald Brailey (1887-1912) angol zongorista,
Roger Marie Bricoux (1891-1912) francia csellista,
John Law Hume (1890-1912) skót hegedűművész,
Georges Alexandre Krins (1889-1912) belga hegedűművész,
Percy Cornelius Taylor (1880-1912) angol csellista,
John Frederick Clarke (1882-1912) angol bőgős,
John Wesley Woodward (1880-1912) angol csellista

Angolok, skótok, franciák és belgák, valamennyien odavesztek 1912. április 15.-nek fagyos hajnalán…

Marad Reischl Mátyás, aki a hazai források szerint, a Titanic első osztályú éttermében szolgált pincérként, és túlélte a Titanic tragédiáját. A ma 80 éves, és Sopronban élő Reischl Ferenc ekként emlékezett vissza öt évvel ezelőtt nagybátyja és a Titanic kapcsolatára:

Édesapám gyakran emlegette nekünk, gyerekeknek nagybátyámat, Reischl Mátyást, akinek sora úgy hozta, hogy a Titanicon hajópincérként dolgozhatott – mondja a 75 éves Reischl Ferenc. – Még kisgyerek voltam, amikor ő már meglett férfiként egy kis hentesüzletet vitt az Ógabona tér 48. szám alatt. Tudtuk róla, hogy kalandos élete volt, járta a világ tengereit, több hajón is dolgozott a múlt század elején. Sajnos jómagam csak néhány alkalommal találkoztam vele. 1962-ben az egyik napilapunk írást közölt róla, amelyben rokonom visszaemlékezett élete legnagyobb eseményére, a Titanic első és egyben utolsó útjára. Abban elmondta – folytatja a történetet Reischl Ferenc -, hogy az egyik első osztályú étteremben kapott munkát. Az exkluzív vendéglátóhelyen minden volt, ami szem-szájnak ingere. A friss tejről például úgy gondoskodtak, hogy fejősteheneket is szállított a hajó. Ő maga a szerencséjének köszönhette, hogy túlélte a katasztrófát. Éjjel háromnegyed kettőkor a süllyedő hajóról a vízbe ugrott és sikerült megkapaszkodnia valamiben a sötét tajtékban… A nagy sokára megérkező mentőhajó szinte az utolsó pillanatban jött, és őt még életben találták. (Forrás: Múlt-kor történelmi portál, 2007. április 11.)

Reischl Mátyás nem szerepel a White Star Line 1912. április 10-i, tehát a Titanic Southamptonból történt kifutásának időpontjában regisztrált alkalmazottai között. Reischl Mátyás neve hiányzik a Titanic személyzeti nyilvántartásából, amelyet pedig a munkaszerződések, illetve a fizetési jegyzékek alapján állítottak össze. (RMS Titanic Titanic Crew: Victualling Department, forrás:  Encyclopedia Titanica, letöltve: 2012. május 15.). Külön-külön áttanulmányoztam az első-, a másod- és harmadosztályú éttermek személyzeti listáját, a magánüzemeltetésű éttermek, de még a szobapincérek és stewardok jegyzékét is. Reischl Mátyás neve egyik összesítésen sem szerepel! Az alkalmazottak nyilvántartásából összesen 24 „R” kezdőbetűs családi nevet sikerült kigyűjteni, de ezek között sincs Reischl, de akár csak hasonló név sem.

Vizsgáljuk meg ezt a kérdést a túlélők oldaláról is! Noha a Titanic áldozatainak számáról több adat ismert (az Amerikai Egyesült Államok kongresszusi vizsgálóbizottsága szerint 1517, a Brit Kereskedelmi Kamara jegyzőkönyve alapján 1503) abban azonban teljes az egyetértés, hogy a túlélők, pontosabban a Titanic megmentettjeinek teljes létszáma 705 fő volt. Az összes túlélőt a katasztrófa helyszínére hajnali fél négykor elsőként befutó Cunard óceánjáró, az RMS Carpathia vette a fedélzetére. A megmentettekről szintén részletes lista készült. A kimutatásban (Survivors of the Titanic Disaster, forrás: Encyclopedia Titanica, letöltve: 2012 május 15.) szintén nem lelhető fel Reischl Mátyás neve. Mindezek mellett van még egy további, ha úgy tetszik, perdöntő bizonyíték is arra nézve, hogy sem Reischl Mátyás, sem pedig más magyar túlélő nem lépett a Carpathia fedélzetére, de erről beszéljünk a későbbiekben.

Mi a helyzet az állítólagos magyar áldozatokkal és túlélőkkel?

Igen érdekes kérdés, hogy egyáltalán honnan kerülhettek a hivatkozott magyar áldozatok és állítólagos túlélők nevei a hazai köztudatba? A szálak egészen a Titanic katasztrófájáig nyúlnak vissza…

Miután a nagy hírügynökségek április 16-án világgá kürtölték a Titanic addigra már bizonyossá vált tragédiáját, először a Soproni Hírlap tudósított az 1912. április 18-án megjelent lapszámában magyar áldozatokról és túlélőkről. Május 4-én az újság a már előzőekben idézett és ismert neveket is megemlíti. Közlése szerint a Titanic harmadosztályán utazott az a bizonyos soproni illetőségű család, Kisik Antal és felesége, valamint öccse, Kisik Vince a leányával, Kisik Máriával. A Soproni Hírlap azt is tudni vélte, hogy Kisik Antal és felesége megmenekültek, viszont az öccse és 18 éves unokahúga odavesztek.

Az Osztrák–Magyar Monarchia londoni konzulátusa 1912. április 28-án kelt és a közös külügyminisztériumnak címzett feljegyzésében 33 magyar utasról tesz említést. A feljegyzés szerint mindössze ketten élték túl a katasztrófát. A feljegyzésben szereplő „magyar” megjelölés azonban nem az áldozatok nemzetiségére, hanem az állampolgárságukra vonatkozott. Valamennyien horvát, illetve bosnyák nemzetiségűek voltak. (Az Osztrák–Magyar Monarchia fennállása alatt Horvátország a Magyar Szent Korona fennhatósága alá tartozott az 1868-as horvát–magyar kiegyezés biztosította viszonylag széles autonómiával.)

Vannak azonban még további zavaró momentumok is a Titanic magyar túlélőivel, áldozataival kapcsolatosan. Ilyen például a kaposvári polgármesternek Somogy vármegye alispánjához címzett és 1913. április 2-án keltezett átirata, amelyben – egy sehol másutt fel nem lelhető – kaposvári illetőségű áldozatot, név szerint Simonyi Gizellát említ meg. A zűrzavar tehát már a korabeli magyar forrásokban is tetten érhető.

Még ennél is sokkal érdekesebb a hivatalos utaslistáról kigyűjtött, „magyar honosságúként” feltüntetett nevek jegyzéke. Ez a kimutatás összesen hét nevet tartalmaz: Jovan Dimic, Mara Banski, Ivan Cor, Liudevit Cor, Milan Karajic, Stefo Pavlovic, valamint Matilda Petranec neveit. Valamennyien a harmadosztály utasai voltak, és Southamptonban szálltak fel a Titanicra. Ezen a listán egyetlen nevet sem találunk a hazai forrásokban feltüntetett magyar utasok nevei közül (Country of residence : Hungary, forrás: Encyclopedia Titanica, letöltve: 2012 május 15.).

Átnézve a Titanic áldozatairól készített egykori összesítést (Complete list of Titanic victims), ebben sem találunk a hazai dokumentumokban szereplő magyar nevek közül egyetlenegyet sem. Pontosabban, az áldozatok listáján felleljük a hivatalos utasregiszterben „magyar rezidensként” feltüntetettek közül a harmadosztályra jegyet váltott (jegyének száma: 349246) Milan Karjicot, aki nevéből ítélve, a többi „magyarhoz” hasonlóan szintén horvát nemzetiségű lehetett. Karjic nevén kívül a foglalkozására (General labourer) és életkorára (30) utaló bejegyzés mellett még annyi olvasható, hogy Southamptonban szállt fel a hajóra.

Mint már említettük, a katasztrófa hajnalán a Titanic összes túlélőjét a Carpathia vette a fedélzetére. A Carpathia 1912. április 18-án este fél tízkor kötött ki New Yorkban, a Battery Park közelében, a Cunard Line hajóinak fenntartott dokknál. A már előzőekben említett, és ekkor véglegesített túlélők listáján (Survivors of the Titanic Disaster) egyetlen egy név sem szerepel a felsorolt, és hazai forrásokból idézett túlélői nevek között. (A listát többek között azért pontosították, mert a megmentettek közül négyen meghaltak.)

A magyar nemzetiségű állítólagos túlélők problematikájához kapcsolódik egy rendkívül fontos, és valóban magyar vonatkozású további bizonyíték. Arthur Henry Rostron, a Carpathia kapitánya a három hajóorvos közül az egyedüliként mentőorvosi gyakorlattal rendelkező dr. Lengyel Árpádot bízta meg a fedélzetre emelt túlélők fogadásával 1912. április 15-nek hajnalán. Lengyel doktor feladata volt az azonnali, elsődleges diagnózis megállapítása. Így dr. Lengyel Árpád találkozhatott és beszélhetett elsőként az összes túlélővel. Elképzelhetetlen, hogy ha valóban nyolc (kilenc?) magyar túlélője lett volna a Titanicnak, pont honfitársairól ne emlékezett volna meg a mentésben hősiesen közreműködő magyar orvos. Ezt a tényt erősítette meg nekem Völgyi Péterné dr. Reich Márta, dr. Lengyel Árpád unokája is, aki a nagyapja hagyatékát őrzi. Összesen öt olyan írásos feljegyzés maradt, amelyet dr. Lengyel Árpád a Titanic katasztrófájáról, és a mentésről készített. A legelső dokumentum egy, a doktor által a bátyjához Lengyel Józsefhez címzett, és még a Carpathia New York-i kikötése előtt a fedélzeten megírt hosszú levél, amelyet 1913 áprilisában csak egy kézirat formájában fennmaradt nagyobb lélegzetű összefoglaló követett. Sem ezekben, sem pedig a későbbi három másik dokumentumban nem ejtett egyetlen szót sem magyar túlélőkről…

A bizonyosság szintjén tehát nem állítható, hogy akár csak egyetlen magyar nemzetiségű utasa, vagy alkalmazottja is lett volna a Titanicnak. A magyar áldozatok és túlélők személye egyelőre még olyan további alapos kutatásokat igénylő megoldatlan kérdés, amely egyike az óceán mélyén nyugvó legendás hajó számos titkai egyikének.

További részletekre vagy kíváncsi a Titanic tragédiájáról és a magyar vonatkozásokról? Szeretnéd látni az itthon még soha nem publikált fotókat az áldozatok kiemeléséről? Érdekelne egy exkluzív interjú dr. Lengyel Árpád unokájával? Keresd a The Explorer magazin legújabb számát az újságárusoknál! Kattints ide, és nézz bele a magazinba!

Kapcsolódó cikkek:
Az igazi J. Dawson
A legutolsó eredeti felvételek a legendák hajójáról
Feltérképezték a Titanic roncsait
Eddig soha nem látott képek a Titanicról
Újabb filmet forgatnak a Titanicról