Háromfős legénységgel a fedélzetén visszaérkezett a Földre a Sencsou-9 (Shenzhou-9) kínai űrhajó – jelentette élőben a helyszínről a kínai központi televízió helyi idő szerint nem sokkal délelőtt 10 óra után.

A visszatérő egység az észak-kínai Belső Mongólia területén landolt. Az alig három köbméteres belső térrel rendelkező kapszulába először egy orvos lépett be és ellenőrizte az űrhajósok egészségi állapotát. A televízió tájékoztatása szerint mindannyiukat jó fizikai állapotban találták, de a kapszulából egy órán át nem léphettek ki.

^[1]

A gravitációtól “elszokott” űrhajósok helyi idő szerint 11 óra után hagyták el a kapszulát. Elsőként a parancsnok Csing Haj-pong (Jing Haipeng), majd Liu Vang (Liu Wang) és végül – némileg hosszabb várakozást követően – Kína első női űrhajósa, Liu Jang (Liu Yang) lépett ki. A szabadban valamennyiüket székekre ültették majd néhány mondatos nyilatkozatot tettek.

A pekingi parancsnoki központban az űrprogram vezetője bejelentette, hogy a Sencsou-9 küldetése sikerrel végződött, majd Ven Csia-pao (Wen Jibao) kormányfő felolvasta a politikai, állami és katonai vezetés gratuláló levelét, amelyben fontos mérföldkőnek nevezte a “kínai űrprogram legújabb sikerét”.

A Sencsou-9-et június 16-án indították az északnyugat-kínai Góbi sivatagban lévő űrközpontból, és űrhajósai június 18-tól tartózkodtak a Föld körül keringő Tienkung-1 (Tiangong-1) űrállomásmodul fedélzetén, ahol különböző kísérleteket, tudományos megfigyeléseket végeztek.

^[2]

Az első automatikus dokkolást követően június 25-én hajtották vége legfontosabb küldetésüket: az űrhajó és a kísérleti űrállomásmodul közötti kézi vezérlésű összekacsolódást.

Idén az űrprogram második szakaszának részeként a Sencsou-10 űrhajóval még egy utat terveznek a modulhoz. A harmadik szakaszban épül majd meg a Tienkung-2 és a Tienkung-3 űrlaboratórium. A tervek szerint 2020 körül kezdheti meg működését Kína első űrállomása. A távolabbi célok között egy Hold-expedíció is szerepel. Kína ezt megelőzően 2003-ban, majd 2005-ben és 2008-ban juttatott embert az űrbe.

Forrás: MTI
Fotó: Wang Jianmin / Xinhua via AP

Kapcsolódó cikkek:
Az ArduSat bárki számára elérhetővé teszi az űrkutatást ^[3]
Az első magyar műhold az űrtáborban ^[4]
Olimpia az ISS fedélzetén ^[5]
Újabb mélységben járt a kínai merülőkabin  ^[6]